Szívbetegségben szenvedett Ötzi, a gleccsermúmia

A szív területén kívül a nyaki verőér és a koponyaalap artériáinál is találtak meszesedést. A kutatók szerint főként genetikai okai lehettek az érelmeszesedésnek.

A tanulmány szerint a koszorúérben Ötzinél tapasztalt meszesedés mértéke egy ma élő 40-50 éves, világos bőrű férfiénak felel meg. Mivel azonban Ötzi nem túlnyomórészt ülőmunkával töltötte az életét, a szakértők szerint főként genetikai okai lehettek az érelmeszesedésnek.

Ötzi jellegzetes kéztartása miatt – a gleccsermúmia jobbra kinyújtva tartja bal karját a teste előtt – 2013-ig nem volt lehetséges átfogó felvétel készítése, csak ekkor tudták átvilágítani a múmiát a Bolzanói Kórház új, nagyobb CT-gépével. Ekkor készültek az első képek a gleccsermúmia teljes mellkasi területéről, amelyek elemzése révén derült fény a mellkasban, a nyaki verőér és a koponyaalap artériáinál lévő meszesedésekre.

Az érelmeszesedésre vonatkozó információkat betáplálták egy olyan mértékrendszerbe, amely a meszesedések térfogatából és méretéből következtet az etnikumok, nemek és életkorok különbözőségeire. Ötzi ezen rendszer alapján a kaukázusi, tehát világos bőrű emberek csoportjába sorolható.

A gleccsermúmia genomját 2012-ben tárták fel, és megállapították, hogy genetikai hajlama volt a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Patrizia Pernter kutató szerint ezért Ötzi nemcsak az érelmeszesedés egyik legrégebbi bizonyított esete, hanem orvosi példája annak is, hogy valószínűleg a genetikai hajlam a legfontosabb kiváltó oka az artéria- és koszorúér-meszesedésnek.